Home

Erdélyi bevett vallások

A bevett és tűrt vallások rendszere A 16-17. században alakult ki Erdély sajátos vallási berendezkedése, a bevett és tűrt vallások rendszere. A rendszer kialakulásának kettős oka volt: 1. A reformáció irányzatainak elterjedésével olyan erőegyensúlyi helyzet alakult ki, amelyikben egyik fél sem tudott leszámolni a. Vallásszabadság és bevett vallások (receptae religiones) Erdélyben a 16. században Magyar kutató nem szálhat erről a témáról bevezető reflexiók nélkül.Különösen ak­ kor, ha idegenkedik attól az öntömjénező hangvételtől, amelyen az utóbbi évtizedekben történész és irodalomtörténész kollégáinak zöme megnyilatkozott ebben a témában bevett vallás (lat. religio recepta): elismert vallás, mely teljes mértékben élvezte a vallásszabadságot, az önkormányzati jogokat, igényt tarthatott az állam támogatására.- Fogalomköre Erdélyben a fejedség korában alakult ki, ahol a hagyományos különbözőség (több nép, különféle kiváltságok, eltérő vallások) kedvező talajt teremtett a reformáció. Erdélyben a négy bevett vallás papjai állásuk miatt gyakorolhattak nemesi jogokat - az egyházi rendhez tartoztak a papokon túl például a tanítók és harangozók is.31 Utódaik azonban, ha nem a papi pályát választották, akkor elveszítették a kiváltságokat, vagyis az állásból kifolyólag szerzett nemesi rangot a papok nem.

A bevett vallások közül a katolikusokat érte a legtöbb hátrány. Rövidebb periódusokat leszámítva közel 150 évig nem lehetett püspökük, a jezsuitákat pedig többször is kiűzték. Mivel a papszentelés a püspök hatásköre, a helyi vikárius hiánya súlyos károkat okozott az erdélyi katolicizmusnak Három nép, három nemzet, négy vallás. A XVI-XVIII. századi Erdély mind etnikailag, mind a nagyobb népcsoportok jogállását, mind bevett vallások tekintetében színes képet mutat. Luxemburgi Zsigmond a kincstár vagyonát pénzrontással kívánta helyreállítani, s ennek hatására Erdélyben a helyi püspök Lépes György nem szedte be az adót. Három év múlva azonban.

Erdély és a Habsburg valláspolitika a 17

  1. A leghíresebb tordai, 1568-as országgyűlést január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki - Európában elsőként - a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religiók (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését. Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három.
  2. degyikét szabadon lehet gyakorolni! Az orthodox vallás nem vált bevett vallássá, de nem is üldözték gyakorlóit (rom.
  3. Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt.

Vallások Erdélyben. A katolikusok. Egészen más a katolikus egyház és a fejedelem viszonya, ugyanis Fráter György 1551-es halálát követően a katolikusok kiszorultak az erdélyi hatalomból, tovább tépázta befolyásukat az 1556-os szekularizáció, ráadásul ettől az évtől kezdve a római katolikus vallásgyakorlatot is. Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni Az erdélyi püspökség jogi maga külön egyházi életét, de a bevett felekezetek­ helyreállítása csak a 1716-ban, a Rákóczi-sza­ nek osztályrészül jutó politikai jogokat nem élve­ 29 badságharc bukása után következhetett be álló erőforrások maximális kihasználására. A bevett vallások közismerten a római katolikus, evangélikus, református, unitárius, a tűrtek a szombatosok, az alvinci anabaptista közösség és az erdélyi románság görög szertartású keleti egyháza. A két kategória között az alapvető különbség a közjogi helyzetben volt

Fennmaradnak a vallások? Gaffarnak, aki Törökországban született, mindig is felkavaró volt az a gondolat, hogy a vallása szerint Isten bosszúálló. A felesége, Hediye már kilencévesen kételkedni kezdett a vallásában. Arra tanítottak, hogy higgyek a sorsban - mondja A 7. fejezet lényegét így összegezi a szerző: Az unitárius vallást Erdélyben a bevett vallások közé számítják, s a többiekkel egyenlőnek nyilvánítják, miután a három nemzet egyenjogúsága már megvalósult Erdélyben. A vallásszabadsá-got már 1557-ben és 1564-ben is kimondta az erdélyi országgyűlés, az 1568-a A bevett vallások közismerten a római katolikus, evangélikus, református, unitárius, a tűrtek a szombatosok, az alvinci anabaptista közösség és az erdélyi románság görög szertartású keleti egyháza Az egész Európában üldözött unitárius egyház 1568-tól Erdélyben a négy bevett vallás közé tartozott. Utóbb már üldözték is, ugyanakkor tanaiban a mérsékeltebb felfogás megerősödött, amely a gyermekkeresztséget és Jézus Krisztus Istenné válását elismerte. 1848-ban az unitárius egyház hívei megkapták a szabad 1791. évi erdélyi II. törvénycikk hogy a Lipót-féle szentséges hitlevelet Ő felsége utódai annyiszor a mennyiszer ujból erősitsék meg. Először: Az ott bevett vallások, a templomok, iskolák, parochiák, vagy ott, a most levőkön kivül, bármely más papok és egyházi személyek behozatala dolgában semmi ujitás sem fog.

A románok az ortodox vallás mellett álltak ki, de politikai szerepük hiánya miatt ez az egyház nem került a bevett vallások közé. Erdélyt követve Az erdélyi mintákat pár évtizeddel később Nyugat-Európában is követték. 1598-ban megszületett a nantes-i ediktum, amely a franciaországi vallási feszültségeket kívánta. Ezt tette Erdély is, csak száz évvel korábban és tágabbra vonva a kereteket, mint Anglia, hiszen az unitáriusokat sem rekesztette ki a vallási egyenlőségből. Azt is felemlegetik időnként, hogy a görögkeleti egyház nem került a bevett vallások közé 450 éve kezdődött a tordai országgyűlés. 2018-01-06. hirdetés. A tordai katolikus templom - itt mondták ki a vallások egyenlőségét 1568-ban. Fotó: Hereditatum.ro. Négyszázötven éve, 1568. január 6-án kezdődött és január 13-ig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás - a katolikus, az. Az első erdélyi fejedelem uralkodása nem tartott hosszú ideig, ugyanis 1571-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt, jelentősen megnehezítve az erdélyi rendek helyzetét Címkék: bevett vallások egyháztörténet Erdély Erdélyi Fejedelemség evangélikus évforduló Felső-Magyarország Habsburgok Harald Roth János Zsigmond Közép-Kelet-Európa Lengyelország Luther Luther Márton lutheránus magyarországi németek Melanchton németek reformáció református svájci reformáció szászok székelyek.

Erdélyben bevett vallások birnak oly esetben, ha t.i. Valamely helyen számra nézve erősebbek. Másodszor. Megerősítjük a hűséges karoknak minden magyar királyok, hasonlóképpen Erdélynek Magyarországtól külön válása óta, fejedelmi adomány -leveleit, jószágadásait, kiváltságait, nemesítéseit a A történettudomány kutatásai szerint ez a legenda nem megalapozott, mert Erdélyben csak 1568-ban vezették be az ún. bevett vallások szabad gyakorlásának rendszerét, vagyis ekkor alakult meg az Erdélyi Unitárius Egyház, tehát János Zsigmond nem léphetett fel 1567-ben a nem létező unitáriusok nevében a csíki. b) A Habsburg és az Oszmán Birodalom közt megosztott etnikum, Erdélyben és a szűkebb értelemben vett Magyarország ezzel szomszédos területein éltek. Zömmel parasztok, vagyis jobbágyok. Elöljáróik beolvadtak a feudális magyar nemességbe. Városlakó is igen kevés akadt köztük, az sem városi polgár

Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár | Magyarországi

Erdély népesedéstörténetének a magyar államalapítástól a 19. század dereka tájáig terjedő korszakáról eddig nem készült olyan összefoglaló mű, amely a népesség számának és összetételének alakulását a történeti demográfia módszerének szem előtt tartásával elemzi, különös tekintettel az újkori etnikai arculatát meghatározó változásokra erdélyi fejedelemség részéről való elfogadásáról és a török portával való 71. 1848. évi erdélyi IX. törvénycikk a bevett vallások teljes jogegyenlőségéről..191 72. Az 1848. évi balázsfalvi román nemzetgyűlés határozatai..192 73. Wesselényi Miklós bárónak 1848. augusztus 25-én a felsőházban. Az erdélyi fejedelemség korában a számban megfogyatkozott pap­ Tit. I. Art. 3, amely a bevett vallások státusainak írásban való biztosítása. A Katbolikus Státus egyik kiemelkedő joga a vikáriusválasztás )_vplt_ Bethlen Gábor fejedelem nevezett ki először^ vikáriust, vagyis a

bevett vallás - Magyar Katolikus Lexiko

Az első erdélyi fejedelem, aki békét teremtett a vallások között Hírszerkesztő március 14, 2021 Tíznaposan vált uralkodóvá, rövid élet adatott meg neki, mégis az első európai fejedelmek között volt, aki meg tudta oldani a reformációból fakadó konfliktusokat, hitvallások közötti békét hozva országába: most 450. NÉGY BEVETT VALLÁS: az Erdélyben hivatalosan elismert vallások: katolikus, evangélikus, református, unitárius. NIKOLSBURGI BÉKE: 1621-ben kötötte Bethlen Gábor és II. Ferdinánd Csehországban. Bethlen Gábor visszaadta magyarországi foglalásai jelentõs részét és a királyi címet (a Szent Koronát is visszaszolgáltatta) a szász - státusának) a csorbítatlan megőrzését és - ezzel összefüggően - a bevett vallások rendszerének a változatlanságát. 2) Minthogy az erőteljes rekatolizációnak nem sok esélye volt Erdély protestáns társadalmában, Bécsnek más irányban kellett keresnie a katolikus befolyás növelését

erdélyi fejedelem jogkörét meghagyva engednie kellene, hogy a felterjesztett Diploma alapján erdély a császári hatalom protektorátusa alatt saját törvényei szerint területi és egyházi autonómia alapján a bevett vallások (református, lutheránus, unitárius Uralkodásának utolsó évében a tordai országgyűlés mondta ki - Európában elsőként -, a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően - 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején. 12 A jogharmonizációról ld. az erdélyi 1848. évi IX. törvénycikket a bevett vallások teljes jogegyen-lõségérõl, ill. az 1868. évi XLIII. törvénycikket Magyarország és Erdély uniójának részletes sza-bályozásáról amellyel Erdélyben négyre emelkedett a bevett vallások száma. A Magyar Királyságban nem sokkal később az 1606.os bécsi béke I. cikkelyében kiadott szabad vallásgyakorlást az 1608. évi országgyűlésen is megerősítették, de ez csak az evangélikus és református irányzatra vonatkozott.13 Ezen kívül nagyon fonto

Az erdélyi vallásszabadság mítosza - Carolus Martellu

Történelme során számos országgyűlés adott otthont az erdélyi Torda, de mind közül talán a leghíresebb az 1568-as. János Zsigmond uralkodása alatt, az 1568. január 6. és 13. között tartott országgyűlésen, hirdették ki - Európában elsőként - a lelkiismereti és vallásszabadságot, amely biztosította a bevett vallások - a katolikus, a lutheránus, a református. a bevett vallások között. Mindemel-lett igazságtalanok lennénk, ha nem 1568-tól számítanánk az unitárius egyház fennállását, és tudatlanok, ha azt állítanánk, hogy az 1568. évben már véglegesen megfogalmazódtak az unitáriusok hitelvei. Erdély rendjei az 1568. évi tordai végzést úgy tekin

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI-XVIII

Az erdélyi reformatio kezdettől fogva országos érdek gyanánt tekinti a tanügyet. Állami segélylyel gyarapított iskolák. A városi iskolákról általában. Min- E helyzet, a bevett vallások egyenjogúságának a rend- szere által, gyökeres szakítást jelent a multtal, a róm Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert. A vallásszabadság - más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás - azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat. Horn Ildikó: Hit és hatalom * Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története - könyvismertető . Balázs Mihály: Vallásszabadság és bevett vallások Erdélyben a 16. században - megjelent a PARTIUM 2018. őszi számába Négyszázötven évvel ezelőtt, 1568. január 13-án rekesztette be Szapolyai II. János Zsigmond választott magyar király, 1570-től erdélyi fejedelem azt a tordai országgyűlést, amely az erdélyi mezővárost világtörténelmileg is jegyzett hellyé tette. Itt történt meg ugyanis a vallás és a lelkiismeret szabadságának a korban legegyetemesebb törvényes becikkelyezése.

Országgyűlések Tordán - Wikipédi

Gyulafehérváron halt meg. II. János néven Magyarország választott királya. Uralkodásának utolsó évében a tordai országgyűlés mondta ki - Európában elsőként -, a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően - 1540. szeptember 13-án. Erdély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül egyenjo-gú, s Erdélynek ezzel ellenkezõ törvényei eltöröltetnek. Azokat a törvényeket, amelyek az erdélyi területen () a bevett vallások vallásgyakorlati és önkor-mányzati szabadságait, jogegyenlõségét, egymás közti viszonyait.

Erdély - Wikipédi

Kovács Kálmán Árpád az Orbán Balázs Akadémia előadássorozatának keretei közt A reformáció és az erdélyi vallási türelem címmel tart előadást.. Helyszín: 535600 Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Tamási Áron Gimnázium bentlakása, Nyírő József terem, Márton Áron tér 4 Erdélyben a Diploma Leopoldinum (1691) szavatolta a bevett vallások szabadsá- gát, de az 1697-ben a mag-yar király által kinevezett Illyés András erdélyi piispököt az erdélyi kormányzóság kiparancsolta Erdélybõl, amikor javadalmát el akarta foglalni. Il János Zsigmond fejedelem uralkodása alatt, 1568 januárjában a Tordán tartott erdélyi országgyűlés az alábbi törvényt hozta: Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot.

Három nép, három nemzet, négy vallás . A 16-17. századi Erdély mind etnikailag, mind a nagyobb népcsoportok jogállását, mind a felekezeteket tekintve tarka képet mutat.. A három nép és három nemzet fogalmak köztudottan nem fedik egymást . Bevett vallások - Lexik Az erdélyi 1848. évi IX. törvénycikk a bevett vallások teljes jogegyenlőségéről 183 33. Az 1849. évi VIII. törvénycikk a nemzetiségekről 184 34. Az 1849. évi IX. törvénycikk a zsidókról 186 35. Az Erdélyi Római Katolikus Státus gyűlés szervezete és annak királyi jóváhagyása 23 Azért is érdekes lehet Erdély vizsgálata, mert ott évszázados gyakorlat volt, ame- lyet a törvények is alátámasztottak - bár nem mindig tartottak be −, hogy a főbb tisztségek betöltésénél tekintettel kellett lenni a bevett vallások egyensúlyára

Vallási türelem Sulinet Hírmagazi

Ezt zárta az erdélyi alkotmányozás következményeként a négy bevett felekezet el­fogadása, azok egyenlőségének ki­hirdetése, majd a kölcsönös védelem módozatainak keresése és a további vallási újítások megtiltása (1545-1576) 1. Melyek voltak Erdélyben a bevett vallások? 2. Melyik fejedelmi család birtokai voltak: Tokaj, Tarcal, Regéc, Ecsed? 3. Kit jelölt ki örökösének Bocskai István? 4. Milyen kulturális tevékenységér ől volt híres Bethlen Kata? 5. Milyen kapcsolatban volt Bekes Gáspár Báthori Istvánnal? 6

Erdély.ma A vallási türelmetlenségben izzó Európában ..

Semmit sem változtatunk az Erdélyben bevett vallások ügyében, ez idő szerint meglevő templomaik, iskoláik lelkészségeik tekintetében, és nem vezetünk be más papságot vagy egyházi személyeket; ennek ellenkezőjét soha nem fogja elérni az egyházi vagy világi rend semmiféle tiltakozása sem; olyan értelemben azonban, hogy a. Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás - katolikus, evangélikus, református, unitárius - szabadságát és egyenjogúságát

(PDF) Erdély, a vallási sokszínűség és türelem földje

  1. t más Erdélyben bevett vallások bírnak oly esetben, ha t. i. valamely helyen számra nézve erősebbek. II A második csikk megerősíti a fejedelmi adományokat,
  2. Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de.
  3. A leghíresebb tordai országgyűlést 1568. január 6. és 13. között tartották. Ezen hirdették ki - Európában elsőként - a vallásszabadságot, amely biztosította a recepta religio-k (bevett vallások), a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését.Ezzel a törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három.
  4. Az 1568. évi tordai országgyűlésen a Szentháromság dogmáját tagadó irányzat ennek köszönhetően került be - a katolikus, az evangélikus és a református mellett - negyedikként a bevett vallások közé. Ez a 117 korabeli Európában egyedülálló rendelkezés volt, melyre joggal büszke a magyar egyháztörténelem
  5. 451 éve, 1568. január 6-án kezdődött és január 13-ig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás - a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás - szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát
  6. A bevett vallások közismerten a római katolikus, evangélikus, református, unitárius, a tűrtek a szombatosok, az alvinci anabaptista közösség és az erdélyi románság görög szertartású keleti egyháza. A két kategória között az alapvető különbség a közjogi helyzetben volt

Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni Erdély, a vallási tolerancia fellegvára míg legalább a négy bevett vallást egyezményesen megtűrték a fejedelemségben. E négy felekezet a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius volt. Vegyük is sorra, milyen vallások képviseltették magukat a korabeli Erdélyben! A XVI.századi reformáció.

A bevett vallások ügyében nem fog újítás történni; a katolikus klérusnak nem lesz ellentmondási joga. A katolikusok saját költségükön a más vallásúak sérelme nélkül Kolozsvárt templomot emelhetnek, és felépíthetik Gyulafehérvárt a kisebb templomot. Az erdélyi államférfiak ezzel szemben mindent elkövettek, hogy. Legalábbis a nyugati és a keleti kereszténység határán fekvő Erdélyben. Itt a különböző vallások együttélése több évszázados hagyomány volt, a vallásuk miatt üldözöttek is többször befogadást nyertek. a szászok maradtak a lutheri iránynál. Ekkor, 1564-ben a tordai országgyűlés bevett vallásnak.

Fennmaradnak a vallások? - JW

Kovács Kálmán Árpád: A katolicizmus terjesztése az erdélyi

  1. den jog élvezetéből ki voltak zárva, se birtokot nem szerezhettek, se hivatalt nem viselhettek, Erdély határain kivül legfőlebb az úgynevezett Részekben, kivált Nagybánya vidékén ismertek bennünket és voltak hitfeleink
  2. Magyarország területi integritásának helyreállítása (noha ez csak az erdélyi országgyűlés által hozott hasonló értelmű törvény, s annak 1848. június 10-i uralkodói szentesítése után valósult meg.) Megtörtént a bevett vallások egyenjogúsítása, s ezzel megszűnt a katolikus egyház uralkodó szerepe
  3. 12 A jogharmonizációról lásd Az erdélyi 1848. évi IX. törvénycikk a bevett vallások teljes jogegyenlôségérôl, illetve az 1868. évi XLIII. törvénycikk Magyarország és Erdély uniójának részletes szabályozásáról
  4. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében.
  5. céves vallásháború zaklatta, Erdély a Török Birodalom végvidékén a különböző vallások viszonylag békés együttélését gyakorolta, amely 1568-ban a tordai országgyűlésen a négy bevett vallás (református, katolikus, evangélikus, unitárius) egyenjogúságának törvénybe iktatásához vezetett

Erdély '48-a. 2000. október 7. szombat, 0:00. Egyed Ákos cikke. Elhangzott a Történelemtanárok (10.) Országos Konferenciáján. Erdély irányadó közvéleménye már 1848 februárjában fokozott érdeklődéssel követte az európai eseményeket, elsősorban a francia forradalmat, de csak a Habsburg-birodalomban márciusban. 1., Erdély rendi alkotmányának megerősítése a románság politikai és kulturális felemelésével akart rést ütni a három rendi nemzet és a négy bevett vallások rendszerén, amely törekvésekkel hosszú távon megalapozta a későbbi román nemzeti törekvéseket A rendi nemzetek a fejedelemség korában is időről-időre. A Délvidék elemzése során már többször utaltunk rá, hogy az ortodox vallást nem számították a bevett vallások közé. Népességszám, népmozgások Az 1495-ös adóösszeírások alapján több szerző megbecsülte a Magyar Királyság és így benne az 55 ezer négyzetkilométeres Erdély lélekszámát A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a \bevett vallások\ mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet Ez után békében épült ki a törvényesen bevett erdélyi vallások egyházjogi, politikai és közjogi rendszere, miközben Európában komoly konfliktusokhoz vezetett a felekezetek közötti szembenállás. A XVI. századi vallásszabadság természetesen a korabeli korlátok között valósult meg: három náció - a magyarok, a. Ezzel Erdélyben megvalósult a 4 bevett vallás rendszere. - 1576: Miksa halála a cuius regio elve a kat-ok javára kezdett érvényesülni, különösen a városokban, melyeket a kir. kk. fölfogás szerint tulajdonának tekintett és megkezdte az egykori kat. tp-ok visszavételét. Nem keresztény vallások ~a